Lazúrozás a gyakorlatban: kültéri faszerkezetek védelme

Végre itt a tavasz, a sok szürkeség után újra süt a nap. A festékiparban állítólag ilyenkor van a lazúrozás ideje. Lehet, hogy csak azért, mert a tiszta időben jobban látszik, hogy kedvelt fafelületeinkben milyen károkat okozott a tavaly nyári erős napsütés és a fagyos tél.

A fa kedvelt építőanyag, az ember által épített tereptárgyakban — mint például házak, kerítések, padok, filagóriák — a természet közelségének érzetét kelti. Ez az érzet azonban nem problémamentes. A fafelületek ápolásáról rendszeresen gondoskodni illik.

Ebben a cikkben igyekszünk választ adni a leggyakrabban feltett lazúrozással kapcsolatos kérdésekre.

Lazúr vagy fedőfesték

A hazánkban használatos legtöbb faanyag önmagában nem időtálló, így valamilyen védelemre szüksége van. Több lehetőség közül is választhatsz, de a leggyakrabban előforduló megoldás a fedőfesték vagy a lazúr. Fedőfestéket használj akkor, ha nem szeretnéd láttatni a fa erezetét. Ugyan a fa struktúrája ilyenkor is kivehető marad, de a fedőfesték eltakar minden régi, kopott, megszürkült csúnya felületet. Akkor is jó választás, ha csak egyszerűen nem szereted a fa mintáját. És itt jön képbe a lazúr. Mert ha védeni is szeretnéd a fát és láttatni is a mintáját, akkor a lazúrozás ennek a lehető legegyszerűbb módja.

Ezekre az eszközökre lesz szükséged

• Csiszolóanyag
  Felülettől függően P80-P150-es durvaság vagy szemcsefinomság elég. Választhatsz csiszolópapír, vászon vagy csiszolókocka között.
• Festőhenger vagy ecset
  Vízbázisú lazúrnál lazúrecset ajánlott, egyébként kis túlzással bármilyen nem elnyűtt ecset megfelel. Festőhengerből válassz olyat, aminek az anyagából a fa nem tud szöszöket kitépni. Ezek jellemzően rövid szőrű, gyakran velúrból vagy filcből készült festőhengerek.
• Legalább egy pár kesztyű
  Méltánytalanul alulértékelt, de nagyon fontos. Nem csak a kezedet érdemes védeni, de a fát is a kezed zsírjától. Csiszolás után sokan ösztönösen simogatják, tapogatják a szép sima felületet, ezzel összezsírozva a fát. A zsíros felületre a vizes lazúr nem tud jól tapadni, máris nem lesz olyan időtálló a felület mint lehetne.
• Kompresszor vagy mézeskendő
  Lehetőség szerint a faanyagra fessünk, ne a csiszolatporra. Valamilyen módszerrel távolítsd el a felületről a port festés előtt.
• Folyékony fa vagy Knot Filler
  Ha el szeretnél tüntetni apró repedéseket vagy kiesett göcsöket, felületkezelés előtt van itt az ideje.
• Takarófólia
  A lazúrt elsősorban a fára hord fel, ne a betonra nagy cseppekben. A festés utáni takarításkor hálás leszel magadnak.
• Festőszalag
  Többek között leragasztani a takarófóliát.

Felület előkészítés

Mostoha része a festésnek, de legalább olyan fontos, mint amikor ecsettel a kezünkben hordjuk fel a felületkezelő anyagot. Ahhoz, hogy a munkánk tartós legyen, fogadókész felületet kell varázsolnunk. Erre azért van szükség, mert amikor különböző megszáradt festékrétegekre festünk rá, ott már nincs a rétegek között kémiai kötés. Akkor tud egy festékréteg — esetünkben lazúr — megkapaszkodni, ha az egy por és zsírmentes (ezért kell a kesztyű) felületre kerül felhordásra. Ne kapjon még senki a szívéhez. Különbség van megcsiszolás és lecsiszolás között. Ha a felületünk még nem kezdett el körömnyi darabokban peregni, jó eséllyel elég megcsiszolni. P100-P120-as csiszolóanyag ehhez bőven elég. Lényeg, hogy egy friss, tiszta, mikroszkopikus barázdákkal ellátott festhető felületet kapjunk. Ha viszont már pereg az előző bevonat, akkor érdemes azt fáig lecsiszolni és előről kezdeni a rétegek felépítését (kezdve az alapozással).

Tipp

Ne törekedj tükörsima felületre. Jó eséllyel nem bútort készítesz, hanem egy kerítést vagy filagóriát újítasz fel. A túl sima felületen a bevonat “megcsúszhat”, ami gyenge tapadást eredményez. 

Így válassz lazúrt

Oldószeres vagy vízbázisú lazúr

Egyszerű a szabály: ha már egy felület egyszer kezelve volt oldószeres lazúrral (szintetikus vagy lakkbenzines hígítású), akkor csak azzal kezeld. Az oldószer tömíti a fa pólusait, így abba a vizes lazúr már nem tud annyira beszívódni. Persze, mindenki hallott már valakiről, aki látott már olyat, hogy oldószeres lazúr után a vizes jól megtapadt. Nem mondjuk, hogy lehetetlen, inkább csak nem jellemző, hogy tartós felületet eredményez.

Ha új a faanyag, akkor általában vízbázisú lazúrt javaslunk. Egyrészt nem büdös, másrészt kevésbé mérgező és még gyorsabban is szárad.

Tipp

Új felületnél nem érdemes az alapozóval spórolni, ha azt a lazúr önmagában nem tartalmazza. Ha a bevonat alatt a gomba megjelenik, annak eltüntetése nagy munka és sokkal többe kerül, mint amit az alapozón megspóroltál.

Információ

Túl gyakran halljuk, hogy ha a lazúrnak víz a hígítója akkor azt az eső le fogja mosni. Ez maximum a legpocsékabb minőségű vízbázisú lazúrokra igaz. Kerüld az olyan — általában barkácsáruházakban fellelhető — lazúrokat, melynek liter ára a tejéhez közelít. Mikor egy minőségi vízbázisú anyag megszárad, azt már csak az aceton oldja. Az meg még nem esett az égből.

Vékony vagy vastaglazúr

Logikusan hangzik, hogy a vastaglazúr vastagabb, tehát jobban véd. Sajnos ez nem teljesen fedi a valóságot. Főként kétfajta faszerkezetet különböztetünk meg. Vannak a mérettartó (ajtó, ablak) és a nem mérettartó faszerkezetek (minden más). A nyílászárók többszörösen ellentétes szálirányú faanyagból készülnek, ezért nem mozognak (különben nem lehetne őket nyitni-zárni). Ebben az esetben vastaglazúrra van szükséged, mert rétegvastagságának köszönhetően hosszabb ideig tartja távol a fától a nedvességet, így az nem dagad be.

Információ

A vastaglazúrra sokszor hivatkoznak úgy, mint színezett lakk. Faipari megfelelője egyenesen 2-3 anyagból épül fel: favédő hatású alapozó pácból ami a színt is adja és UV álló lakkból. Ez a lakkszerű hatása az amitől a legtöbb vastaglazúr fényes és amiért nehezebben engedi át a nedvességet, párát. Miért ne használj színtelen lazúrt kültérben? Nem tartjuk titokban, olvass tovább.

Fontos tudnod, hogy a fa mindig mozog. Ez igaz a tavaly kivágott fenyőtől a 40 éves tölgyig minden faanyagra. Hőmérséklet és páratartalom függvényében dilatál és csavarodik. Éppen ezért a vastaglazúr anyagvastagsága itt inkább hátrányos, mert miután a nap jól megsütötte (megöregítette) az anyagát, elveszti rugalmasságát, és egy idő után nem tudja követni a fa folyamatos dilatációját.

Kültérben tehát olyan felületkezelő anyagra van szükséged, ami könnyebben mozog együtt a fával. Valamire, ami vékonyabb, mélyebbre beszívódik, anyagában követi a fát. Ezért mondjuk azt, hogy minden ami kültér, és nem fontos a takaríthatósága arra vékonylazúr javallott. Legyen az kerítés, filagória, stablon — vagy ahogy nyugaton mondják: ragalja.

Erre figyelj szín választásnál

Minden fafajtán másképp néz ki ugyanaz a lazúr

Nem minden fafajta színezhető ugyanúgy. Keményebb fafajták (akác, tölgy, bükk) nem szívnak magukba annyi lazúrt, így amellett, hogy kicsit kiadósabb a festék, valamivel világosabb színt fogsz kapni, mint a puhább fafajtáknál (nyár, fenyő). Eddig nem olyan bonyolult, de azonos fafajták között is van különbség. Gyakran előfordul, hogy lucfenyő és lucfenyő vagy tölgy és tölgy között is. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt festeni kezdesz, mindig végezz próbafestést. Ha már volt színezve a felület és nem csiszoltad azt le teljesen fáig, akkor nyilván az üzletben színmintáról kinézett színtől eltérő eredményt fogsz kapni. Egyszerűen azért, mert — ahogy azt fentebb is említettük — a lazúr áttetsző és színét befolyásolja az alatta lévő réteg színe.

Kültérre ne válassz színtelen lazúrt

Ha a fa eredeti színét szeretnéd megőrizni és láttatni, a színtelen lazúr nem fog ebben segíteni. Az egyik — ha nem  a legfőbb — károsító tényező az UV sugárzás. A színtelen lazúr nem tud ez ellen védeni, mert UV állóságát pont a színezék, az UV álló pigmentek adják. Ha ragaszkodsz a fa természetes színéhez, válaszd az ahhoz színben legközelebb álló lazúrt. 

Lazúr felhordása

Időjárási körülmények

Ha kültérben tervezel dolgozni, olyan napot válassz amikor már napok óta száraz az idő, és éppen nem tűz a nap. Vizes fára felesleges festeni, mert így is telített nedvességgel, nem fogja tudni beszívni a lazúrt. Tűző napsütésben meg azért nem ajánlott festeni, mert a tervezettnél gyorsabban párolog a hígító a kannában lévő festékből és nehezebb lesz azt felhordani. A már felhordott festék is sokkal gyorsabban fog száradni, mint amit a kémikusok megálmodtak neki, ezzel nem azt a minőséget kapod majd amit szeretnél. Ha úgy tetszik, rajtad kívül a festék is napszúrást fog kapni.

Tipp

Felhordás előtt mindig alaposan keverd fel a lazúrt. Világosabb színekre jellemző, hogy a színezőanyag ásványi alapú, fajsúlyában nehezebb mint a lazúr többi alkotóeleme, ezért lesüllyed a kanna aljára. 

Törekedj az egyenletes mennyiségben történő felhordásra.

További tippek és trükkök

Felejtsd el végre a lenolajkencét!

Térden állva könyörgünk! Folyamatosan visszatérő probléma (minden tisztelet, de főleg idősebb mesterek részéről), nem győzzük hangsúlyozni. A lenolaj nagyszerűen működött olajfestékek alá mint alapozó. Úgy 40 évvel ezelőtt. A mai festékekkel viszont nem kompatibilis. Évről-évre szigorodnak a környezetvédelmi szabályozások, amiknek a gyártóknak meg kell felelniük. Aki nem ismerős a festékiparban talán nem is látja, de folyamatos az innováció. Azok a zománcok, lazúrok vagy fedőfestékek, amik jelenleg a piacon vannak, nem úgy lettek kitalálva, hogy egy olajjal átitatott felületen jól tapadjanak. Gondolj csak bele, a vízbázisú lazúrok szóba sem jöhetnek, hisz az olaj és a víz nem barátok, nem keverednek jól. Az oldószeres festékekben meg már nem feltétlen van olyan oldószertartalom, ami tudna mit kezdeni az olajjal. A lenolaj az egyik legnagyobb problémaforrás! Kerüld mint a tüzet.

Ne használj lazúrt járófelületen

A lazúrok nem kopásállóak, így nem alkalmasak járófelületre. Kültéren, ha például teraszt szeretnél kezelni, használj helyette teraszolajat.

Csavarok fejeit ágyazd szilikonba

Ez is főleg kültérben fontos. Amikor egy faanyagot minden oldalról lekezelsz, úgy egyfajta védőréteggel vonod be. Ha ezek után lyukat fúrsz rá, hogy fel tudd csavarozni, lyukat ütsz a védőrétegen is. Így a gondos felületkezelés ellenére be tud szivárogni a nedvesség a fa szerkezetébe. Mielőtt a helyére csavarozod a fát, nyomj a furatba vagy a csavar feje alá egy kis szilikont. Ha még felületkezelés előtt csavarozod a helyére a faelemet, festhető akrilt használj szilikon helyett.

Összegzés

Kültéri fafelületek kezelése, karbantartása nem fekete mágia. A fentebb felsorolt tudnivalók birtokában bárki el tudja otthon végezni. Tervezd meg, mennyi időre lesz szükséged és ennek tudatában haladj. Tudatosuljon benned, hogy minél szakszerűbben jársz el, annál tartósabb eredményre számíthatsz. Felmerülő kérdésekkel kapcsolatban kérj bátran szakmai tanácsot nyíregyházi festékszaküzletünkben. További elérhetőségeket a kapcsolat oldalon találsz.